Muszt�ng

a sz�kev�ny, aki d�nt�tt saj�t szabads�g�r�l

A muszt�ng sokak sz�m�ra a v�gtelen mez�ket, a lehet�s�gek hat�rtalans�g�t: egysz�val a szabads�got jelenti. Az amerikai vadl�, illetve k�sz�l� l� neveken is emlegetett fajta kis egyszer�s�t�ssel �lve egy sz�k�tt h�zil�m�nesb�l alakult ki. A fajt�t az Amerikai Egyes�lt �llamok nyugati r�sz�n tal�lt�k meg. A vad m�nesek alapj�t a spanyol h�d�t�k �ltal a kontinensre hozott andal�z, berber �s egy�b ib�riai egyedek adt�k, melyek vagy a ter�letek�rt v�vott harcok sor�n sz�ktek meg, vagy a katonas�g hagyta �ket maguk m�g�tt. Ezek a lovak sz�mos m�s, Eur�p�b�l hozott fajt�val keveredtek: hatott r� p�d�ul a r�gi ig�s keletfr�z, melyb�l �vente 150 egyedet hoztak az USA-ba az 1800-as �vek v�g�n. Detroit k�rny�k�n keveredett a muszt�ng francia lovakkal is. Az indi�nok befogt�k �s haszn�ltak a muszt�ngot, bizonyos helyeken teny�sztett�k is �ket, de a gyarmatos�t�s el�rehalad�s�val a m�nesek egyre nyugatabbra szorultak, �s �t is keltek a Mississippin. V�g�l Kaliforni�ba, a nyugati partvid�kre is el�rtek. A 20. sz�zad kezdet�n k�r�lbel�l 2 milli� muszt�ng legel�szett szabadon. Ebben az id�szakban azonban k�rtev�nek min�s�tett�k a fajt�t, mivel t�nkretette a term�f�ldeket, a kerteket, �s val�sz�n�leg az is fokozhatta a muszt�ng ir�nt t�pl�lt gy�l�letet, hogy �vsz�zadokon �t az indi�nok lovak�nt ismert�k, �s az amerikai �slakosokat ekkoriban sokan nem is tekintett�k embernek. A vadlovat a b�l�nyekkel egy�tt irtott�k. Volt, hogy lel�tt�k �ket, sokukb�l kutyaeledelt csin�ltak, �s eg�sz m�neseket hajtottak a Csendes-�ce�nba. 1971 �ta azonban t�rv�ny v�di a muszt�ngot. 1937-ben elindult az Adopt-A-Horse (fogadj �r�kbe egy lovat) program. A feleslegess� v�lt lovakat 125 doll�r�rt �r�kbe lehetett fogadni, amennyiben a v�s�rl� megfelel� k�r�lm�nyeket tudott biztos�tani az �llat sz�ll�t�s�hoz �s tart�s�hoz. Ezut�n az egyed egy �vig �llami tulajdonban maradt, majd miut�n egy hivatalos szak�rt� ellen�rizte a l� �llapot�t, v�gleg a nevel�sz�l� tulajdon�ba ker�lhetett. Ma k�r�lbel�l 30000 muszt�ng �l a vil�gon. A h�zias�tott egyedek ak�r feln�ttkorban is gyorsan megszel�d�lnek, ragaszkod�k �s tanul�konyak. Legt�bbj�ket h�tasl�k�nt hasznos�tj�k.

... megnyerte az Arab-sivatagon �t vezet� t�vlovagl�versenyt ...

A muszt�ng n�v a spanyol mesteno vagy monstenco sz�b�l ered, melynek jelent�se vad, elk�borolt. A vil�g egyik legh�resebb muszt�ngja a 19. sz�zad v�g�n �lt Hidalgo, aki 1890-ben megnyerte az Arab-sivatagon �t vezet� t�vlovagl�versenyt. Lovasa Frank Hopkins volt.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 134-153 cm

Sz�n: mindenf�le

Fel�p�t�s: nagy elt�r�sek az egyedek k�lleme k�z�tt, �ltal�ban er�s, z�m�k, ellen�ll� test, d�s s�r�ny �s farok

Jellemz�k: sz�v�s, ig�nytelen, bar�ts�gos, intelligens �s tanul�kony

Hasznos�t�s: vadl�, a h�zias�tott egyedek h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: USA, nyugati �llamok

Eredet: 16.-17. sz�zad

�lettere: m�rs�kelt �v