
Falabella
a legkisebb

A falabella a vilg legkisebb mret lfajtja. Kialakulsnak elzmnyei a spanyolok dl-amerikai hdtsainak idejre tehetk. A spanyolok, mikor visszavonulban voltak, szabadon eresztettk lovaik nagy rszt. Ezek vad mneseket alkotva bejrtk a pampkat, ahol az ivvz elrshez megtett utak sorn hozzedzdtek a nagy tvolsgokhoz, valamint a dlnyugati, sokszor viharos szlhez s az ersen tz naphoz is. Ezekben a mnesekben az elszigeteltsg s az alacsony ltszm miatt gyakori volt a beltenyszet. Valsznleg sok genercin t rkldtek a genetikai mutcik, s ez eredmnyezhette, hogy bizonyos egyedek igen kicsik maradtak. Ez tnt fel a Falabella csald tagjainak, akik a 19. szzad kzepn elkezdtk a fajta tudatos tenysztst. Bizonyos forrsok szerint egy trpe indinl volt a fajta alaptmnje, msok pedig emltik, hogy shetlandi pnikat is bevontak a tenysztsbe. Egy biztos: a falabella kialakulsa veken t foly, tudatos tenyszti munka eredmnye. Az egyedek nha enyhe arnytalansgokat is mutatnak, ami ltalban a testhez kpest tl nagy fej vagy szablytalan lbszerkezet formjban nyilvnul meg. A falabella nem igazn hasznosthat: hobbillatknt terjedt el. Ha van a mrethez ill fogat, azt szvesen hzza. Ma fleg Dl- s szak-Amerikban tenysztik.

... gyakran 40-45 vig is l ...
A falabella ltalban igen hossz let. Gyakoriak az olyan egyedek, melyek 40-45 vig is lnek. Elfordul olyan falabella, mely istll helyett tulajdonosa hzban alszik. Az egyedek szobatisztasgra is megtanthatk. Kicsi mrete miatt nem kell r igazi lszerszm, hmban, przon is vezethet.

Tulajdonsgai
Vrmrsklet: melegvr
Marmagassg bottal: maximum 75 cm, a legtbb egyed 65 cm alatt (trpel)
Szn: mindenfle
Felpts: gyakran enyhn arnytalan test, ds, selymes srny s farok
Jellemzk: kedves, intelligens, bartsgos
Hasznosts: hobbillatknt
Szrmazsi hely: Argentna, Buenos Aires
Eredet: 19. szzad
lettere: dl-amerikai pampk

|