
Percheron
a legersebb
A mai napig nem tudni, hogy pontosan honnan szrmazik Franciaorszg egyik leghresebb hidegvr fajtja. A percheron egyesek szerint a jgkorszak idejn lt helyi lovak utdja, msok szerint a boulogne-i fajta kzeli rokona. Megint msok azt lltjk, hogy a 8. szzadban hdt mr seregek arab telivrjeitl szrmaznak, melyeket a gyztes francik zskmnyoltak a poitiers-i csata sorn. A legfrissebb biztos forrsok arrl tanskodnak, hogy a Le Perche vidk javarszt hidegvr s normann kancit tbbszr is kereszteztk arab telivr mnekkel. A percheront mr szles krben hasznltk a keresztes hadjratok idejn: strapabrsa s egszsge miatt fogatban s htasknt is j szolglatot tett. A mezgazdasgban megmvelt terletek nvekedsvel a percheron a gazdasgokban is elterjedt. A fajta leghresebb vonalalapt mnje, Jean Le Blanc 1823-ban szletett. lltlag minden mai percheron szrmazsa visszavezethet r. 1839-tl az Amerikai Egyeslt llamokban is szles krben elterjedt a percheron. Ereje s nagy munkakedve miatt fknt farmokon vlt rtkess. A fajta npszersgt mutatja, hogy 1930-ban az USA-ban hromszor annyi percheront regisztrltak, mint amennyi az sszes tbbi hidegvr fajta llomnya volt egyttvve. A percheront a msodik vilghbor utn httrbe szortotta a gpests. Ma fknt kisgazdasgokban hasznljk, de hobbilknt is tallkozhatunk vele.

... a vilg mig ismert legersebb lova ...
A vilg mig ismert legersebb lova a percheron fajtj dr. Le Gear, mely 1830-ban az USA-ban szletett. Bottal mrt marmagassga 213 cm, testtmege pedig 1372 kg volt. A percheront reprezentatv clokra is hasznljk. A vilg egyik leghresebb srgyrt pdul a mai napig egy-hat percheron mn ltal hzott-srsfogat reklmozza.
Tulajdonsgai
Vrmrsklet: hidegvr
Marmagassg bottal: 160-175 cm
Szn: szrke, fekete
Felpts: szp fej, hossz flek, nagy szemek, szles homlok, tmeges, ers, szablyos test, ers lb- s pataszerkezet, ds srny s farok
Jellemzk: kiegyenslyozott, nagy munkabrs, intelligens, lapos, lnk mozgssal rendelkezik
Hasznosts: nehzigsknt, fogatban s ritkn htaslknt
Szrmazsi hely: Franciaorszg, Normandia
Eredet: 18.-19. szzad
lettere: ceni s nedves kontinentlis ghajlat

|