Angol teliv�r

a leggyorsabb

Az angol teliv�r a vil�g egyik legismertebb �s legnemesebb fajt�ja, mely �vsz�zadok �ta �ri�si szerepet j�tszik sz�mos m�s l�fajta kialak�t�s�ban is. Ha nemes k�llemet, friss v�rt, gyorsas�got, t�r�lel� j�rm�dokat �s k�zd�k�pess�get kell bevinni egy mindezek hi�ny�val k�szk�d� fajt�ba, akkor a teny�szt�k gyakran ehhez a fajt�hoz ny�lnak. Az angol teliv�r minden egyes egyede a fajta h�rom alap�t� m�nj�nek g�njeit hordozza mag�ban. Darley Arabian, Godolphin Arabian �s The Byerly Turk h�rom arab v�r� m�n volt, melyeket a 17. sz�zad elej�n hoztak Nagy-Britanni�ba. Ezekkel fedeztett�k be a 14. sz�zad �ta a t�rs�gben �l� galloway fajt�j� kelta p�ni kanc�kat. Az eredm�ny minden v�rakoz�st fel�lm�lt, hisz l�trej�tt egy olyan l�, mely teherrel a h�t�n, nagy sebess�ggel hossz� t�vok teljes�t�s�re volt k�pes. Mindez �j dimenzi�kat nyitott a vir�gz�snak indul� l�vesenyz�s t�rt�net�ben, kiv�ltk�pp mivel az �j sport az arisztokr�cia sz�les k�r� t�mogat�s�t is �lvezte. A fajta els� m�nesk�nyv�t az angol Jockey Club felk�r�s�re James Weatherby k�sz�tette 1791-ben. Ebben 387 kanca szerepelt, melyek mindegyike visszavezethet� Eclipsre (Darley Arabian fia), Matchemre (Godolphin Arabian unok�ja) �s Herodra (Byerly Turk �kunok�ja). Az az�ta kiadott m�nesk�nyvekben nyomon k�vethet�, hogy minden egyed ezekhez a gy�kerekhez vezethet� vissza. Az angol teliv�rek r�szv�tel�vel rendezett l�versenyek m�r az 1740-es �vekt�l elterjedtek �szak-Amerik�ban, de az angol teliv�r teny�szt�se csak a 19. sz�zad m�sodik fel�ben jutott el oda. Az els� tengerent�li angol teliv�r-m�nesk�nyvet 1873-ban, Kentucky �llamban adt�k ki. 1896 �ta azonban az ottani teny�szt�st is az angol Jockey Club dokument�lja. A tudatos, teljes�tm�ny-k�zpont� l�teny�szt�s, melybe kiz�r�lag a legjobb egyedek ker�lhetnek, m�r t�bb mint 250 �ve folyik. A Jockey Club sz�m�t�g�pes nyilv�ntart�s�ban ma t�bb mint 1,8 milli� l� szerepel sz�rmaz�s�val egy�tt. Ez az adatb�zis az 1800-as �vek v�ge �ta sz�letett �sszes angol teliv�rt tartalmazza, emellett naprak�sz eredm�nyeket biztos�t a vil�g �sszes fontos angol teliv�r-verseny�r�l. Angli�n �s az USA-n k�v�l ma Ausztr�li�ban, �j-Z�landon, �rorsz�gban, Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban vannak a legjelent�sebb tisztav�r� teny�szetek. A hazai teliv�rteny�szt�s kezdete gr�f Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik. Magyarorsz�gon az 1800-as �vek eleje �ta rendeznek l�versenyeket. Eur�p�ban f�leg k�z�p- �s hossz� t�v� versenyekre teny�sztik a teliv�rt. Az USA-ban a k�zelm�ltig f�leg a r�vid t�vra alkalmas sprinter teliv�reket teny�sztett�k, de ma m�r ott is hosszabb t�vok a n�pszer�bbek.

... 64 km/�r�s sebess�g ...

A fajta m�njeinek neve m�g�tt mindig szerepel az xx jel. Az angol teliv�r eredeti neve thoroughbred (arabul kehilan), mely �tteny�sztett, tiszt�n teny�sztett fajt�t jelent. A fajta egyedei 64 km/�r�s sebess�g el�r�s�re is k�pesek, ami r�vid t�von alkalmank�nt m�g t�bb lehet. B�r minket nem sorolnak a nagy teliv�rteny�szt� nemzetek k�z�, mindenhol tudj�k, hogy a vil�g eddigi legeredm�nyesebb teliv�rje a magyarorsz�gi sz�let�s� Kincsem volt. A csodakanca 1874-ben, T�pi�szentm�rtonban j�tt vil�gra. 54 versenyen vett r�szt Eur�pa-szerte, �s mindegyiket megnyerte. A szint�n magyar teny�szt�s� Kisb�r 1876-ban megnyerte a vil�gh�r� Epsom Derbyt. A 20. sz�zad legjobb magyar teny�szt�s� teliv�rje Imperi�l volt. Csod�latos galopperedm�nyei mellett fedez�m�nk�nt az angol teliv�r �s a magyar sportl� fajta teny�szt�s�ben is maradand�t alkotott.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: teliv�r

Marmagass�g bottal: 150-173 cm

Sz�n: leggyakrabban pej vagy s�rga, de minden alapsz�n el�fordul

Fel�p�t�s: szinte t�k�letes ar�nyok, nemes fej, hossz�, egyenes nyak, sz�les sz�gy, d�lt v�llak, kifejezett mar, feszes, hossz� h�t �s �gy�k, j�l izmolt far, er�s l�b- �s pataszerkezet, r�vid sz�rak, nyitott cs�nk, a bels� szervek is a nagy teljes�tm�nyt szolg�lj�k

Jellemz�k: atletikus, robban�kony, gyors, nagy �ll�k�pess�ggel rendelkezik, lapos �s t�r�lel� mozg�s�, kit�n� versenyl�

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Nagy-Britannia, Anglia

Eredet: 17.-18. sz�zad

�lettere: �ce�ni �ghajlat