
Finn
Finnorszg egyetlen shonos lova
A finn az egyetlen, Finnorszgban shonos fajta, s br egyetlen trzsknyve van, mgis szmos, klnbz vrmrsklet s eltren hasznosthat tpust foglal magba. Finn univerzlis lnak is hvjk, s a nv igen tall: ezek a lovak dolgoznak a kiterjedt erdgazdasgokban, rajtuk tanulnak lovagolni a gyerekek, velk versenyeznek a djlovaglsok s djugratk, de k futnak az igen kedvelt getversenyeken is. A fajtt a kelta l leszrmazottjnak tekintik, melyet melegvr s hidegvr hats is rt az elmlt vezred sorn. A finn lovat szrmazsa miatt sok szakknyv a hidegvrek kz sorolja, de tnyleges vrmrsklete, hasznosthatsga s a modern tenyszclok alapjn ma mr inkbb melegvrnek mondhat. A finnt a 19. szzad kzepn norfolk roadster, karliai (keletfinn) hidegvr s orosz hidegvr hats is rte. Ekkoriban elsdlegesen a erdgazdasgi hasznosthatsgra val alkalmassg volt a f tenysztsi szempont, de a ksbbiekben ez mdosult. A fajtt 1907 ta trzsknyvezik. Ma ngy tpust klntik el: az gett (J), az igs munkalovat (T), a htaslovat (R)-melyet az 1970-es vek ta tenysztenek kiemelt figyelemmel-s a kislovat (P). Mindegyik tpusra jellemz, hogy gyors, letreval, szvs, ers, s knnyen kezelhet. A fajtt jelenleg Finnorszgon kvl Svdorszgban s Nmetorszgban tenysztik.

... getfajtk nemestsre is hasznljk ...
A finn testtmegnek akr 110%-t is kpes vontatni, ami szvssgnak s nagy munkakedvnek ksznhet. A finn fajta get irny tenysztse az 1930-as vekben kezddtt el. A ma Finnorszgban fut getlovak krlbell 40%-a ehhez a fajthoz tartozik. A legeredmnyesebb egyedeket ms getfajtk nemestsre is hasznljk.

Tulajdonsgai
Vrmrsklet: melegvr
Marmagassg bottal: 145-160 cm
Szn: leggyakrabban srga, sok jeggyel, de minden ms szn is elfordul
Felpts: kzepes fej, kzepesen hossz, enyhn velt vagy egyenes nyak, meredek lapockk, csapott far, rvid, ers lbak, szraz zletek, egszsges patk
Jellemzk: sokoldalan hasznosthat, gyors, nagy teherbrs, hossz let
Hasznosts: fogatban (getversenyeken is), htaslknt
Szrmazsi hely: Finnorszg
Eredet: trtnelem eltt
lettere: tajga ghajlat

|