Sv�d f�lv�r

elit sportl� vegyes �s�kkel

A sv�d f�lv�r (m�s n�ven sv�d melegv�r�) �sei k�r�lbel�l Kr. e. 4000 �vvel ker�ltek Sv�dorsz�g t�rs�g�be. A skandin�v l�k�nt emlegetett, korai �s�k k�r�lbel�l 130 cm magasak voltak, �s z�m�k, er�s testalkattal rendelkeztek. A helyi l��llom�ny sz�nvonal�nak n�vel�s�re a 16.-17. sz�zadt�l mutatkozott ig�ny. A nemes�t�s a nemzeti teny�sztelepeken folyt: Str�msholm (alap�tva 1621-ben), valamint Flynge (1658 �ta) a k�t legfontosabb m�nes, ahol a sv�d f�lv�r fajt�t kiteny�sztett�k. A helyi kanc�kat eleinte fr�z �s egy�b fajt�khoz tartoz� cs�d�r�k fedezt�k, de neh�zig�s m�nek nem ker�lhettek a teny�szt�sbe. A m�nesekben teny�sztett lovakra a hadseregben �s a mez�gazdas�gban is ig�ny mutatkozott, �gy a fajt�t megosztott teny�szt�si program mellett k�t k�l�nb�z� ir�nyba teny�sztett�k. Az egyedek vizsg�ztat�sa, illetve k�llem, teljes�tm�ny �s �r�k�t�hat�s szerinti oszt�lyoz�sa 1874-ben kezd�d�tt. A sv�d melegv�r� fajta teny�szt�egyes�lete 1928-ban alakult, a hadsereg t�mogat�s�val. A katonai hasznos�t�s az 1970-es �vekben fejez�d�tt be, �s ekkort�l a fajt�t egys�ges teny�szt�si programmal, els�sorban a sport kiszolg�l�s�ra teny�sztett�k. A fajt�ba rendszeresen ker�l angol teliv�r, anglo-normann, hannoveri �s trakehneni v�r. A teny�szt�sben a mai napig el�szeretettel alkalmaznak idegen v�rt: a c�l a teljes�tm�ny n�vel�se, nem pedig a tisztav�r� teny�szt�s. A mai egyedek kit�n� idegrendszer�ek, �s nagym�rt�kben terhelhet�k. Minden j�rm�dban �tlagon fel�li mozg�s�ak, �s �ltal�ban remek ugr�k�pess�ggel rendelkeznek, �gy szinte minden szak�gban eredm�nyesen versenyeznek. 1912 �ta nem volt olyan olimpia, ahol legal�bb egy �rmet ne sv�d f�lv�r l� nyert volna. Az egyedek eddig legt�bbsz�r d�jlovagl�sban voltak eredm�nyesek.

... a sz�uli olimpi�n 13 sv�d teny�szt�s� d�jl� indult ...

1956-ban egy sv�d f�lv�r m�n, Iluster nyerte az olimpiai aranyat lovastus�ban. 1988-ban, a sz�uli olimpi�n 13 sv�d teny�szt�s� d�jl� indult, melyb�l 6 �rmet is szerzett (egy�niben �s csapatban). 1960-ban, R�m�ban pedig egy Drabant nev� m�n hat fia versenyzett az olimpi�n. 1990-ben, H�g�ban Thomas Eriksson sv�d f�lv�rekkel lett egy�ni n�gyesfogathajt�-vil�gbajnok.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: kb. 165 cm

Sz�n: minden alapsz�n

Fel�p�t�s: nemes fej, hossz�, enyh�n �velt nyak, er�s v�llak, kompakt, form�s, ar�nyos test, szab�lyos l�b- �s pataszerkezet

Jellemz�k: kiegyens�lyozott, ac�los idegrendszer�, sokoldal�an hasznos�that�, �ltal�ban kit�n� mozg�s� �s j� ugr�k�pess�g�

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt, illetve fogatban

Sz�rmaz�si hely: Sv�dorsz�g

Eredet: 17. sz�zad

�lettere: tajga �ghajlat