Hackney
elegancia és szépség a fogatok előtt
A hackney neve a francia "haquenee" szóból ered, mellyel a kényelmes ügetéssel rendelkező hátaslovat illették. A fajtát mára szinte kizárólag fogatlóként hasznosítják, de a mai típus elődje még hátasként terjedt el. A korai hackney-ősök VII. és VIII. Henrik, valamint I. Erzsébet korában váltak népszerűvé. Ezek az uralkodók nagymértékben támogatták a könnyűlovasságot kiszolgáló fajta tenyésztését, olyannyira, hogy VIII. Henrik idején még az exportjuk is tilos volt. A 18. század elején arab ménekkel keresztezték az akkor hackney-nek nevezett fajtát. A fogatos hasznosítás ezután terjedt el: a fajta egsézséges, kitartó ügetésben nagy távok rövid idő alatti megtételére képes lovakkal látta el az egyre jobb minőségű úton közlekedő angolokat. A hackney angliai virágkorát a 19. század második felében élte: törzskönyvét 1833-ban alapították. A fajtát a 20. száazd elejétől a világ minden részén hasznosították, hisz a hackney a 19. századtól a tenyésztésben résztvevő USA mellett ekkor már Ausztráliában, Dél-Afrikában, Argentínában és Európa teljes egészében elterjedt. A hackney számos fajta kialakulására hatott az elmúlt két évszázad során: a holsteinire, a holland fajtákra, a morganra és még sorolhatnánk... A hackney nagy népszerűségének köszönhetően nem sínylette meg a motorizálást. Ma főként bemutatókon és elegáns fogatok előtt használják, hisz akciós, magas ügetésével egyedi jelenség.
... nem külön fajta ...
Érdekesség, hogy Anglia számos vidéke saját tenyésztésű ügetőlóval rendelkezett a 18. században: a norfolki ügető, a lincolnshire-i ügető és a yorkshire-i igásló jó példa erre. Ezek a fajták mind hatottak a hackney-re is. A hackney pónit a 19. század végétől tenyésztik, az első póni mén Sir George volt. A póni típus fell és welsh pónik tenyésztésébe vonásával alakult ki. A hackney póni azonban nem külön fajta, hisz egyedeit a hackney-vel közös méneskönyvben jegyzik. A híres londoni fekete taxik hivatalos neve a mai napig "hackney carrige" (hackney kocsi). Az utolsó, ló által húzott járművet 1947-ben vonták ki a forgalomból.
Tulajdonságai
Vérmérséklet: melegvérű
Marmagasság bottal: 117-145 cm (póni és kisló), 146-163 cm
Szín: pej, sárga és fekete
Felépítés: kis fej, izmos, meredek vállak, jó kötésű hát, erős far
Jellemzők: akciós, könnyed mozgás minden jármódban, elegáns, intelligens és tanulékony
Hasznosítás: fogatban, ritkán hátaslóként
Származási hely: Nagy-Britannia
Eredet: 18.-19. század
Élettere: óceáni éghajlat
|