A trjai fal

A trjai fal megptse a trjai hbor fordulpontjt jelentette. A hbor akkor mr tz ve folyt az Agamemnn zszlaja alatt egyeslt grg seregek s a trjaiak kztt. A hbor oka az volt, hogy Prisz trjai kirlyfi elrabolta Menelaosz sprtai kirly felesgt, Helent, s vele a sprtaiak kincseit is.
A hbor tizedik vben Odsszeusz, a grgk egyik legnagyobb hse, s Ithaka kirlya Pallasz Athn, a blcsessg s a hadicselek istennje sugallatra pttette meg a falovat. Belsejben grg harcosokat rejtettek el, s ezutn a grg seregek gy tettek, mintha elvonulnnak Trja all. Valjban persze csak egy kzeli szigetig hajztak, ahol kikttek, s vrtk a Trjban maradt grgk jelre.

A falovat Odsszeusz tancsra Athn istennnek ksztettk, hogy cserbe j szelet biztostson a grgknek a hazatra. A trjaiak, miutn lttk elmenni a grg hajkat, eljttek a vrbl, s ott talltk a lovat. Ekkor Szinn, egy grg katona, akit Odsszeusz elre betantott arra, hogy mit kell mondani, azt lltotta, hogy megszktt a grgktl. Priamosz trjai kirly hitt Szinnnak, aki azt meslte, a fal megvdi a vrost.
A trjaiak be akartk vontatni a vrba a lovat, m Apolln isten papja, Laokon tiltakozott, mert tltott a cselen. Azonban Poszeidn tengeristen, aki maga is a grgk szvetsgese volt, megltette kt kgyval Laokon s a fiait. A trjaiak ezt isteni jelnek tekintettk, s bevontattk a vrosba a lovat.
Este a trjaiak nagy nnepsget rendzetek, majd miutn minden trjai elaludt, Helen, aki be volt avatva, kiengedte a grgket a falbl, k pedig felgyjtottk a vrost, gy jelezve a tbbi grgnek, hogy jjjenek vissza. Azok hamar jttek, s mindenkit megltek.

|