
Norvg erdei macska
Tovbbi flhossz szr fajta a norvg erdei macska. Eredetrl klnfle nzetek ismertek. Legvalsznbb az, hogy valamikor a 16. szzadban tengeri ton angramacskk kerltek Olaszorszgbl Norvgiba, ahol meghonosodtak. Az ottani vad termszet elssorban a szrzet minsgre volt hatssal. Lbukon ersen fejlett karmok alakultak ki, ami azzal magyarzhat, hogy korbbi, rszben elvadult letmdjuk sorn, zskmnyszerzs cljbl gyakran knyszerltek fra mszni. Norvgiban ma mr hiba keresnnk a szabad termszetben ezeket a macskkat, csak nemestett hzimacskaknt lthatk. Feljegyzsek szerint 1930 ta tenysztik, s a msodik vilghbor eltt mr killtottk. A hbor utn a norvg tenysztk kereken 200 pldnyt szelektltak, s lnyegben ezek kpeztk a mai norvg erdei macska alapjt. 1977-ben elismertk nll fajtaknt. Egy msik szrmazsi felttelezs szerint a norvg erdei macskt a vadmacska mutcijnak tekinthetjk. Ez az alfaj mg ma is vadon l Skciban, s az elkpzels szerint onnan valamikor a vikingek hozhattk magukkal. Ez a nzet elssorban egy olyan rgi kpre tmaszkodik, amelyen a germn Freya istennt macskk hzta kocsin brzoltk. A kpen lthat macskk nagyon hasonltanak a norvg erdei fajtra.

Annak rdekben, hogy a nemestett fajta tisztasgt megrizzk, kivtelesen helyt adtak a norvg tenysztk azon krelemnek, hogy killtsokon, norvg erdei macska bemutatn novicius osztlyt sohasem indtanak. j egyedek bevonhatk ugyan a tenysztsbe, de csak a norvg tenysztszvetsg alapos szakvlemnyezse s engedlyezse alapjn. Kivlogatjk azokat az llatokat, amelyek nagymrtkben hasonltanak a norvg erdei macskra. Ezek szakszer tenysztsk esetn garancit jelentenek arra nzve, hogy az utdokon, a mr kitenysztett s rgzdtt fajtatulajdonsgok nem vltoznak meg. A norvg erdei macska igen bartsgos, s mg idsebb korban is jtkos termszet. Idnknt kitr rajta a macska-individualizmus. Ilyenkor teljes elklnlst s nyugalmat ignyel.

|