Przewalski vagy mongol vadl�

az utols� igazi vadl�

A przewalski t�bb m�s n�ven is ismert: h�vj�k mongol vadl�nak, mongol tarp�nnak, �zsiai vadl�nak, �s eml�tik kirgiz taki n�ven is. A fajta egyed�l�ll� a vil�gon: ezek az utols� egyedek, melyek a sz� eredeti �rtelm�ben vadlovak, hiszen sem a przewalskit, sem annak �seit m�ig nem h�zias�tott�k. Az ember �s az �zsiai vadl� kapcsolata a megfigyel�sre, illetve az �llatkertben val� tart�sra korl�toz�dik. A fajt�t egy orosz ezredes, Nyikolaj Mikhalovics Przewalski tal�lta meg 1881-ben, a mong�liai G�bi sivatag �s a Tacsin-Sah (magyarul s�rga lovak hegyvid�ke) tal�lkoz�s�n�l. Sz�mos forr�s utal r�, hogy a fajt�t val�j�ban m�r enn�l j�val kor�bban felfedezt�k. Sok szak�rt� �gy gondolja, hogy minden m�s l�fajta a przewalskit�l sz�rmazik. Ez ellen sz�l, hogy a h�zil�nak 64 kromosz�m�ja van, m�g az �zsiai vadl�nak 66. A przewalski hasonl�t a h�zil�ra, de kisebb �s robosztusabb ann�l. Primit�v, �si k�llem�t sok modern l�fajt�ban m�r lehetetlen felismerni. Az �zsiai vadl� majdnem kihalt, mivel a kirgizek vad�sztak a szabadon legel�sz� m�nesekre. Egy ideig csak �llatkertekben lehetett tal�lkozni vele, de 1992-ben szabadon engedtek n�h�ny egyedet Mong�li�ban, hogy a fajta ism�t elszaporodhasson eredeti �l�hely�n. A fajta nemzetk�zi t�rzsk�nyve 1979 �ta l�tezik. Az �zsiai vadl�, mivel nem ismeri az embert, meglehet�sen agressz�v.

... kiemelten v�dett fajta ...

Az �zsiai vadl�, ak�rcsak a k�lt�z� madarak, az �vszakokt�l f�gg�en d�lre vagy �szakra v�ndorol. Az �zsiai vadl� kiemelten v�dett fajta, hiszen � az egyetlen kapocs az �si �s a modern l�fajt�k k�z�tt.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 122-144 cm (kisl�)

Sz�n: pej, fak�, fekete

Fel�p�t�s: nagy, neh�z, n�ha enyh�n konvex fej, t�m�r, er�s test, er�s csontozat, r�vid, �gnek �ll� s�r�ny

Jellemz�k: er�s, robban�kony, sz�v�s

Hasznos�t�s: vadl�

Sz�rmaz�si hely: Mong�lia

Eredet: t�rt�nelem el�tt

�lettere: sztyepp �s tajga