Tekn�s�k

Levestekn�s

A legismertebb tengeri tekn�s, nev�t a szomor� sors�r�l kapta, bizony sz�mtalan p�ld�nyuk v�gezte faz�kban. Valamennyi tengerben el�fordul, a sarki hideg vizek kiv�tel�vel mindenhol. Rendk�v�l nagy t�vols�gokat v�ndorol, k�zben azonban n�ha a homokos partokra is kimer�szkedik, nem csak toj�srak�s, hanem egy kis napf�rd�z�s c�lj�b�l is. F�szekalja ak�r 200 toj�sb�l is �llhat. A kis tekn�s�k egy id�ben b�jnak ki a toj�sokb�l, azt�n f�rg�n kacs�zva azonnal sietnek a biztosns�gosabb hull�mok fel�.

K�rges tengeri tekn�s

Valamennyi tengeri tekn�s k�z�l a legnagyobb, t�bb mint 2 m hossz�ra is megn�het, s�lya pedig el�rheti a 400 kg-ot. A t�bbi tekn�st�l abban k�l�nb�zik, hogy nincs szarulapokkal bor�tott tekn�je, hanem test�t csak s�t�t sz�n�, bar�zd�lt, k�regszer� b�r bor�tja. A k�rges tekn�s Malaysia keleti partjain �s a d�l-amerikai Suriname-ban a homokba rakja toj�sait. A n�st�nyek �jjel m�sznak ki a partra, amikor felj�n a Hold, megfelel� f�szkel�helyet keresve a homokban. A g�dr�t mells� uszonyaikkal kezdik �sni, s a h�ts� l�baikkal fejezik be. A toj�sok lerak�sa ut�n a f�szket h�ts� l�bukkal led�ng�lik. A k�rges tekn�s toj�sai lerak�sa ut�n ritk�n t�r mindj�rt vissza a tengerbe: rendszerint t�bb "�lf�szket" is kapar, mintha csak �ssze akarn� zavarni nyomait, hogy ellens�geit f�lrevezesse. Mivel a leveg�b�l �rkez� hangokra teljesen s�ket, a hangos besz�lget�s nem zavarja meg fajfenntart� m�velet�ben.

Kesely�tekn�s

Az USA d�li ter�letein honos. A legnagyobb �s legs�lyosabb �desv�zi tekn�s, hossza el�rheti az 1,4 m-t. nagy fej�t nem tudja p�nc�lj�ba visszah�zni, mint a t�bbi tekn�s. Nagyobb foly�k �s mocsarak lak�ja, kedveli az iszapos fenek� vizeket. T�bbnyire a foly�meder vagy mocs�r k�zep�n, a m�ly v�zben hever, m�skor kidugja orr�t a v�zb�l, �s az �rral viteti mag�t. N�ha a v�zt�l t�volabb is r� lehet bukkanni. A kesely�tekn�st�l jogosan f�l a helyi lakoss�g, val�ban r�szolg�lt angol "harap�s tek�s" nev�re: mindenbe beleharap, ami �tj�ba ker�l, s amit megragadott, azt nehezen engedi el.

K�gy�nyak� tekn�s

Hossz� nyakukat nem tudj�k a p�nc�ljukba visszah�zni, hanem oldalv�st a h�tp�nc�l al� rejtik. A k�gy�nyak� tekn�s el�rheti a 20 cm-es hossz�s�got. P�nc�lja vil�gosbarna. Ausztr�lia �s �j-Guinea a haz�ja. Nappali �llat, �jjel behajl�tott nyakkal csukott szemmel pihen. Nappal n�ha elhagyja a vizet, �s a sz�razf�ld�n napozik. Haz�j�ban a k�gy�nyak� tekn�st �s annak toj�sait is eszik. Rendszerint a meleg �vszakban fogj�k, amikor a vizek kisz�radnak.

�kszertekn�s

Az �kszertekn�s�ket legt�bb esetben pici korukban veszik gazd�ik. Gondolni kell azonban arra, hogy p�nc�ljuk feln�tt korukra 12-15 cm hossz�s�g� lehet, vagyis r�vid id� alatt kin�vik az �j lakhely�ket. Eredeti �l�hely�k�n im�dtak napozni, err�l n�lunk se mondanak le sz�vesen, a gazd�nak l�mp�val kell biztos�tani legal�bb az ill�zi�t. Ragadoz�k, szeretik az �l� t�pl�l�kot: apr� halakat, v�zibolh�t, legyeket.