B�ln�k

�szakfoki b�lna

Ezt a simab�ln�khoz tartoz� nagy cetf�l�t val�sz�n�leg teljesen kiirtott�k a b�lnavad�szok. A Spitzberg�k k�rny�ki tengerr�szen �s az �szaki sarkk�r vid�k�n �lt. Ennek a nagy test� b�ln�nak az �ld�z�se olyan k�m�letlen�l folyt, hogy a 19. sz�zad v�g�t�l m�r csak v�letlen�l bukkantak r� egy-egy p�ld�nyra. A szakemberek m�gis rem�nykednek, hogy f�lrees� vid�keken m�g maradt bel�le n�h�ny p�ld�ny, s ezek esetleg elszaporodva fenntartj�k a fajt. Ma a b�lnavd�szatot nemzetk�zi egyezm�ny tiltja. Az �szakfoki b�ln�t nem csak zs�rj��rt, hanem a sz�j�ban l�v� 2-2,5 m�teres sz�r�lemezei�rt, szil�i�rt is vad�szt�k. Ez volt a nevezetes "halcsont", amelyet a n�i f�z�k merev�t�s�re haszn�ltak. M�ra jelent�s�g�t vesztette.

Gr�nlandi b�lna

A simab�ln�k k�z� tartoz� gr�nlandi b�ln�t val�sz�n�leg teljesen kiirtotta az ember. Utolj�ra az 1930-as �vekben t�nt fel egy-egy p�ld�nya, az�ta feltehet�en �rmagja sem maradt. M�rete el�rte a 15-24 m-es hossz�s�got, ennek egyharmad�t a hatalmas fej tette ki. Mell�sz�i �s farok�sz�ja a test�hez viszony�tva nagyok voltak. H�ta sz�rk�sfekete, hasa vil�gosabb sz�n� volt. Valamikor nagy csapatokban, �gynevezett "iskol�kban" �sztak ezek a b�ln�k az �szaki vizekben.

Hossz�sz�rny� b�lna

Ez a 16 m-nyire megn�v� b�lna sz �sszes vil�gtengerben el�fordul. A t�bbi bar�zd�s cethez hasonl�an "ingaj�ratban" v�ndorol �szak �s d�l k�z�tt, ez�rt k�l�nb�z� �vszakokban m�s-m�s tengerr�szeken bukkan fel. Egyike a legotromb�bb bar�zd�s ceteknek. Felt�n� rendk�v�l hossz� mell�sz�ja, amelyik egym�teres sz�less�g mellet a 3-4 m-es hossz�s�got is el�rheti. Farok�sz�j�nak �tm�r�je kb. 4 m. T�rzse r�vid �s vaskos, h�ta dombor�. Als� �llkapcsa felt�n�en hosszabb �s sz�lesebb, mint a fels�. J� �sz�, �gyesen mer�l a v�z al� �s a m�ly v�zbe is lemer�szkedik.

K�kb�lna

25 m-es testhossz�val a legnagyobb ma �l� eml�s�llat. �me n�h�ny "megh�kkent�" adat m�reteir�l: sz�ve 630 kg, m�ja 935 kg, a legnagyobb csigoly�ja 240 kg. A sarki tengereknek ez az �ri�sa majdnem kiz�r�lag a "krill"-nek nevezett, 5-6 cm-es r�kocsk�kkal t�pl�lkozik, ebb�l a "r�klevesb�l" azonban 2000 l-t tud egyszerre bekebelezni. A szil�scetek k�z� tartozik, sz�j�ban nem fogak, hanem sz�r�t alkot� szarulemezek vannak. Nev�t ac�lk�k h�t�r�l kapta. A k�kb�ln�k kettes�vel-h�rmas�val v�ndorolnak, nem alkotnak "iskol�t". A 11 h�napi vemhess�g ut�n megsz�let� "b�bi" 7 m hossz� �s 2000 kg s�ly�. A b�lnatej anyira zs�ros, hogy a "kicsike" naponta 4,5 cm-t n� �s k�t h�napos kor�ra el�ri a 16 m-es hossz�s�got. Egyetlen b�lna annyi zsirad�kot szolg�ltat, mint amennyi egy 275 teh�nb�l �ll� csorda eg�sz �vi vajhozama. A k�kb�lna a bar�zd�s b�ln�k k�z� tartozik. Amikor m�g d�lt a vil�gtengerekben a b�lnavad�szat, ink�bb �gynevezett simab�ln�k ut�n folyt a hajsza, ez ut�bbiak ugyanis kim�l�suk ut�n a v�z sz�n�n lebegnek, a bar�zd�s b�ln�k ellenben lemer�lnek. A b�lnavad�szok ezt �gy el�zt�k meg, hogy a megszigonyozott b�ln�t a haj�hoz h�zt�k, �s a kompresszorral leveg�t nyomtak az �llat test�be, hogy az a v�zen lebegjen. Ma a b�ln�k szigor� v�delem alatt �llnak.

Nagy �mbr�scet

A cetek �ri�sa: a h�mek el�rik a 13-25 m-t, a n�st�nyek valamivel kisebbek. K�ls� megjelen�s�k �lesen el�t a t�bbi cet�t�l: a test egyharmad�t kitev� fej�k el�l csapott, oldaln�zetben hatalmas hord�ra eml�keztet. Als� �llkapcsuk keskeny, r�videbb, mint a fels�. Szem�k apr�. Fej�k�n a vastag szalonnar�teg alatt k�t kamr�ra osztott �reg tal�lhat�, amelyet a rendk�v�l finom spermacetolaj t�lt ki. Ezt a v�ztiszta olajat a leg�rz�kenyebb m�szerek ken�s�re haszn�lj�k. M�sik �rt�kes "term�ke", amelyr�l a faj nev�t is kapta, az �mbra. Val�sz�n�leg a beteg �llatok bel�ben �s gyomr�ban k�pz�dik, �s mazs�s t�mb�kben �r�l ki. A v�z sz�n�n �sz�, rendk�v�l er�s �s j� illat�, viasszer� anyag sz�mos ipar�g nyersanyaga. Az �mbr�scet 1000 m m�lyre is le tud mer�lni �s ak�r 80 percig is a v�z alatt tud maradni. "B�v�rteljes�tm�ny�t" val�sz�n�leg a nyom�sk�l�nbs�get kiegyenl�t� spermacetolajnak k�sz�nheti. Ebben a nagy m�lys�gben �ri�si l�basfej�ekre vad�szik. Gig�szi lehet a m�lyben foly� k�zdelem, amelyik rendszerint a cet gy�zelm�vel �r v�get. Err�l tan�skodnak a cet gyomr�ban tal�lt, let�pett fog�karok. Hogy a hatalmas puhatest� sem adja olcs�n az �let�t, azt a cet test�n �ktelenked�, oroszl�nkarmok nyomaihoz hasonl� hegek �s kist�ny�r nagys�g� "lenyomatok" bizony�tj�k. El�bbiek a l�basfej� papag�jcs�rszer� �llkapcsainak, ut�bbiak a fog�karok tapad�korongjainak a nyomai.