Tevék
Egypúpú teve vagy Dromedár
A Szaharától északra lakó népek, a tuaregek még ma sem nélkülözhetik ezt a sivatagi életfeltételekhez kitűnően alkalmazkodott állatot, amikor karavánjaikkal átszelik a sivatagot. A teve lábán csak két, bőrredővel összekötött ujj van, így az állat nem süllyed a homokba. Homokviharok idején orrnyílásait el tudja zárni. A legtüskésebb növényeket is megeszi. Zsírtartalékát púpjában tárolja. Ebből a zsírkészletből napokig meg tud élni, miközben a kiürült púp lötyögős zacskóvá aszalódik. Napokig kibírja víz nélkül, de ha vízhez jut, akár 100 l-t is megiszik egyhuzamban. Párosodás idején a tevecsődörök szájából felfújható garathólyag türemkedik ki, s közben habzik a szájuk. Az egymással viaskodó hímek gyakran "leköpik" egymást. Ilyenkor nagyon vadak és harapósak, a felső állkapcsukban lévő metsző- és szemfogaikkal súlyos sebeket ejthetnek az emberen.
Kétpúpú teve
Az ázsiai népek nélkülözhetetlen háziállata: felhasználják szőrét, tejét, húsát, zsírját. Teherhordásra alkalmas, de egyben hátasállat is, trágyája tüzelőanyag. Púpjában tartalék tápanyagot raktároz: a jól táplált állat púpjai kemények, a lesoványodottéi üres zsákokként lógnak. A kétpúpú teve a zord szibériai klímát jobban bírja, mint a hőséget. Nem fél a jeges hóviharoktól, elviseli a hosszú téli utak fáradalmait, a 4000 m-nél magasabb hegyekre is felkapaszkodik, de a víztelen, sivatagos sztyeppén is megállja a helyét. A kétpúpú tevénél a téli és a nyári bunda váltása pár nap alatt megy végbe. A téli bunda hatalmas lemezekben, rongyszerűen válik le a testről, s alatta előtűnik a csupasz bőr. Az új szőrzet aztán nagyon hamar, pár nap alatt kinő.
|