Pingvinek 

Sziklaugr� pingvin

Enn�l a pingvinfajn�l a fekete fej k�t oldal�t hossz�, s�rga tollcsokor d�szt�ti. A mad�r cs�re narancsv�r�s. A T�zf�ld�n �s a h�v�s d�li tengerek szigetein k�lt. A v�zb�l nem ugrik ki a partra, mint a t�bbi pingvin, hanem �les �s er�s karmaival felkapaszkodik. A sz�razon viszont ruganyos ugr�sokkal, sz�kd�cselve halad.

Cs�sz�rpingvin

A legnagyobb pingvinfaj, az 1,20 m magass�got is el�rheti. A sarkvid�k �r�k h�mez�in apr�, fekete frakkos emberk�knek t�nnek. P�ros�val �lnek, a p�rok v�gig �sszetartanak. Az antarktiszi t�l k�zep�n, nemritk�n -60 C-os hidegben, ak�r 200 km/�ra sebess�g� h�viharok k�zepette k�ltenek. Mivel a f�szekrak�shoz semmilyen anyag nem �ll rendelkez�s�kre, az egyetlen toj�st a h�m a l�b�ra veszi �s zs�ros, meleg hasb�r�vel takarja be. A h�m k�t h�napig k�lt �tlen-szomjan, mik�zben a toj� a tengeren hal�szik. Ekkor a sz�l�k felv�ltj�k egym�st, s most a papa vonul le a tengerre. A barna pelyhes fi�ka 5 h�t m�lva hagyja el sz�leinek melenget� hasr�nc�t. A cs�sz�rpingvinek a kegyetlen sarkvid�ki telet csak �gy b�rj�k ki, hogy k�rhintaszer�en �lland�an forognak. A kotl� h�mek, toj�ssal a l�bukon, sz�ntelen�l k�rbe tipegnek. �gy minden egyednek alkalma van egy kis id�re sz�l�rny�kba ker�lni, ahol valamivel kev�sb� dermeszt� a hideg �s nem tombol �gy a sz�l sem. A sz�l�i test melenget� hasr�ncait elhagy� barnapih�s fi�k�k a vel�k egyid�sekkel "�vod�ba" ker�lnek. Csak szorosan �sszetartva ker�lhetik el a ragadoz� madarak (halfarkasok) t�mad�sait.

Humboldt-pingvin

A pingvinek nem csak a D�li-sark lak�i, hanem a hideg tenger�ramlatokat k�vetve �szakabbra is megtelepedtek. Peru �s Chile hideg, part menti vizeiben �l ez a csaknem 70 cm hossz�s�g� pingvinfaj, amelyet a nagy n�met felfedez�, Humboldt �rt le el�sz�r. Ez a pingvinfaj f�leg tintahalakkal �s halakkal t�pl�lkozik. Uszonyszer�v� �talakult sz�rny�val hajtja mag�t, l�b�val korm�nyoz. Cs�r�nek t�ve �s szeme t�j�ka piros, arc�t feh�r cs�k keresztezi, amelyik has�n is folytat�dik.