Szarvasok

D�mvad

Kis-�zsi�b�l telep�tett�k vissza Eur�p�ba, ahol az utols� k�t j�gkorszak k�z�tti id�szakban m�r �lt. A bik�k d�sze a jellegzetes lap�tos agancs, az �gynevezett "d�mlap�t". A d�mvad s�kvid�ki �llat tiszt�sokon, r�teken, megm�velt ter�letekkel hat�ros lomberd�kben �rzi j�l mag�t. R�t sz�n� sz�rzet�t feh�r foltok tark�tj�k. Gerince ment�n s�t�t vonal h�z�dik. A d�mvadak k�z�tt gyakoriak a sz�nv�ltozatok, vannak eg�szen s�t�t vagy feh�r p�ld�nyok is. A d�mteh�n j�niusban tarka borjacsk�kat hoz a vil�gra. �llatkertben is k�nnyen szaporodik.

G�mszarvas

Haz�nk legszebb �s legnagyobb pat�svadja. Kedvenc tart�zkod�si helye a nagy kiterjed�s�, tiszt�sokkal tark�tott vegyes erd�. L�tsz�ks�glete a v�z �s a j� "dagony�z�hely", ahol kedv�re hempereghet a s�rban, hogy a k�nz� legyekt�l megszabaduljon. Agancsot csak a bik�k viselnek, amelyek febru�r-m�rciusban hullajtj�k el fejd�sz�ket. �j agancsuk augusztusra fej�dik ki teljesen. A szaporod�si id�szak szeptemberre esik, ekkor van a szarvasb�g�s id�szaka. A bik�k hangjukkal jelzik tulajdonjogukat �s h�vj�k ki k�zdelemre vet�lyt�rsaikat. A szaporod�si id�szak elm�lt�val a bik�k kiv�lnak a csapatb�l, �s n�h�nyadmagukkal k�borolnak. A csapatot a vez�rteh�n vezeti. A g�mszarvasok k�z�tt n�ha feh�r p�ld�nyok is megjelennek. A vad�szbabona azt tartja, hogy az ilyen p�ld�nyok elejt�se balszerencs�t hoz. A r�gi n�pek a feh�r szarvast szent �llatnak tekintett�k. Feh�r volt a mondabeli csodaszarvas is, amelyik �j haz�ba vezette a vit�zeivel vad�szgat� Hunort �s Magort.

R�nszarvas

A r�nszarvasok vagy m�sik nev�k�n tar�ndszarvasok az eur�zsiai tundravid�k jellegzetes pat�s �llatai. Kit�n�en alkalmazkodtak a zord kl�m�hoz: sz�les pat�juk egy b�rred� seg�ts�g�vel terpeszthet�, �gy a jeges, havas, mocsaras talajon rendk�v�l biztosan j�rnak. B�r n�v�nyev�k, alkalomadt�n egy-egy k�v�r lemminget is elkapnak. Kiv�l�an �sznak. Mindk�t nem d�san el�gaz� agancsot visel. Hatalmas, n�ha t�bb sz�z vagy t�bb ezer �llatb�l �ll� csord�kban �lland�an a vid�k egyik pontj�r�l a m�sikra v�ndorolnak, ahol van m�g zuzm� �s t�rpe cirbolyafeny�. Ny�ron a k�nz� v�rsz�v� sz�nyogok el�l menek�lve ak�r 1000 km-t is megtesznek. T�len a s�v�lt� �szaki sz�l el�l a t�level� erd�k f�i k�z�tt keresnek mened�ket. A hatalmas, f�lvad csord�kat k�vetik az eur�pai �s �zsiai nom�d n�pek, amelyek teljesen a r�nszarvasokra vannak utalva: t�pl�l�kukat a r�nszarvasok h�sa �s teje szolg�ltatja, ruh�zatukat az �llatok vastag pr�mj�b�l varrj�k, s�traikat sz�rtelen�tett, kik�sz�tett r�nszarvasb�rb�l k�sz�tik; a varr�shoz inakat, a k�telekhez nyersb�rt, a szersz�mk�sz�t�shez agancsokat �s csontokat haszn�lnak. A lappok h�tas�llatk�nt �s sz�njaik h�z�s�ra is haszn�lj�k a r�nszarvasokat. A hagyom�ny szerint a Mikul�s sz�nj�t is r�nszarvasok h�zz�k.

J�vorszarvas

Eur�zsia �s �szak-Amerika t�level� erd��vezet�nek lak�ja. Legnagyobb az alaszkai j�vorszarvas, amelynek s�lya a 800 kg-ot, testhossza a 3 m-t, v�llmagass�ga a 2,30 m-t is el�rheti. A n�st�nyek nem viselnek agancsot, a h�m d�sze a hatalmas, n�ha 20 kg-n�l is nehezebb "lap�t". A j�vorszarvas hossz�, lecs�ng�, mozg�kony fels� ajka kiv�l� fog�szerv, ezzel t�pi le a f�kr�l a fiatal hajt�sokat. Az ingov�nyos, mocsaras erd�s�geket kedveli. Pat�ja terpeszthet�, �gy nem s�llyed bele a talajba. J�l �szik. A p�rok �sszetartanak. A n�st�ny borj�t minden ellens�ggel szemben elsz�ntan v�delmezi. A j�vorszarvasnak az emberen k�v�l ellens�ge alig van. T�len a ki�hezett farkasfalk�k is megt�madj�k. Sokat szenved a v�rsz�v� rovarokt�l, ezek k�nz� cs�p�seit�l menek�lve n�ha hatalmas v�ndorutat tesz meg.