Papag�jok

J�cintk�k ara

A legsz�npomp�sabb �s legismertebb papag�jok az ar�k. K�z�l�k a leghosszabb a j�cintk�k ara. A csod�latos kobaltk�k, ultramarin h�tsz�n� papag�j az �llatkertek d�sze. A t�bbi ar�hoz hasonl�an hossz�, l�pcs�zetes farka van, pof�i azonban nem csupaszok, hanem tollasok, kiv�ve s�rga szemgy�r�j�t �s az als� cs�rk�va alatti s�rga cs�kot. Haz�ja K�z�p- �s Kelet-Braz�lia.

Sz�rkepapag�j

Haz�ja K�z�p-Afrika erd�s�geiben van. Nagy test� papag�j, sz�nezete vil�gossz�rke, a szeme k�r�li csupasz r�sz feh�r, farka piros. A k�lt�si id�n k�v�l a sz�rkepapag�jok nagy csapatokban j�rnak. �jszak�z� f�ikon hajnalban �s alkonyatkor nagy zsivajt csapnak. Hangut�nz� k�pess�g�ket a term�szetben nem figyelt�k meg, de fogs�gban ak�r 60 k�l�nb�z� sz�t vagy mondatot is megtanulnak, ez�rt sz�vesen tartj�k ezt a sz�p nagy papag�jt kalitk�ban. Otto Koehler etol�gusprofesszor sz�rkepapag�ja a helyzetnek teljesen megfelel�en haszn�lta a j� reggelt, j� est�t �s a viszontl�t�sra kifejez�seket.

Hull�mos papag�j

A mad�rtart�k kedvencei k�z� tartozik. Els� �l� p�ld�nyait 1840-ben hozt�k �t Ausztr�li�b�l Eur�p�ba. Az�ta a teny�szt�knek e papag�j sz�mos sz�nv�ltozat�t siker�lt l�trehozniuk. A vadon �l� hull�mos papag�j z�ld sz�n�, de ma m�r ismer�nk k�k, s�rga, feh�r sz�nv�ltozatokat is. Haz�j�ban ritk�s eukaliptuszerd�kben, od�kban k�lt. Sz�vesen ver�dik csapatokba, amelyek olyan �sszehangolt, fordulatos rep�l�sre k�pesek, mint a mi sereg�lyeink.