Glyk

Fehr glya
.jpg/240px-Ciconia_ciconia_(aka).jpg)
A magyar np kedves madara, mindenki ismeri. A tavasz hrnknek tartjk, hozznk mrcius-prilisban tr vissza afrikai tli szllsrl. Keresi az ember kzelsgt, szvesen fszkel kmnyeken, villanypznkon. 75-152 cm magas, termetes madr, de hossz lba, csre s nyaka miatt karcsnak tnik, amint kimrten lpegetve keresi a nedves rteken apr gerincesekbl s rovarokbl ll tpllkt. A prok visszarkezsk utn kijavtjk a tavalyi fszket, mieltt klteni kezdennek. A fszekalj 2-3 tojsbl ll. A kikelt fikkat az egyik szl rzi, mg a msik lelem utn jr. sszel, augusztus vgn vonulnak el tli szllsukra. A glyt a nphit szerencsehoznak tartja. Knban a glya a hossz let szimbluma. A glya, ha nem hborgatjk, hossz veken t h marad fszkhez, de a prok nem mindig ugyanazok. A hm rkezik elsknt, s kelepelve fogadja a fszkre ereszked tojt, amelyik rendszerint a tavalyi prja. Az is elfordul azonban, hogy idegen nstny szll le a fszkre s veszi azt birtokba. Ilyenkor a ksbb rkez "jogos tulajdonos" s a betolakod kztt parzs verekedsre kerl sor, amelyet a hm kznysen nz vgig, hogy aztn a gyztessel folytassa tovbb a fszek tatarozst, majd a fikk nevelst.


Fekete glya

letmdja merben eltr fehr rokontl. Mg utbbi szvesen fszkel ember kzelben, lakhzakon, kazlakon, oszlopokon, a fekete glya bizalmatlan, vad, magnyt kedvel madr. Felsteste fmes fny fekete, hasa fehr, csre s lba lnkpiros. Valamivel kisebb, mint a fehr glya. Sr nvnyzet, vzb lomberdkben rzi otthon magt. Elhagyott erdei tavacskkon halszik, gy csak elvtve kerl az ember szeme el. Ritkn kelepel, s kzben csrt nem fekteti htra, mint fehr rokona. A kelepelsen kvl burrog hangot is hallat. Erdei fkon fszkel, gyakran nagyon magasan. Magyarorszgon ritkn klt, fleg rtri erdkben fordul el. Vonul madr.

|