
Zebra

A kelet-afrikai szavannk legkznsgesebb patsllatai kz tartozik. A mnest egy csdr vezeti, a kanck kztt szigor rangsor uralkodik. Amilyen feltn a zebrk fekete-fehr cskozottsga az llatkertben, ugyanolyan jl beleolvad termszetes krnyezetkbe. A zebrk szvesen trsulnak struccokkal s zsirfokkal. A zebrknak kitn a szaglsuk s hallsuk, a struccok pedig nagyszeren ltnak, a zsirf meg ppen az "rtorony" szerept tlti be, gy klcsnsen figyelmeztetik egymst a veszlyre. A zebrk-brmilyen nagy is legyen a szrazsg-mindig gmblynek, jltplltnak tnnek. Az oroszlnok kedvelt zskmnyllatai.

Afrika egyes vidkein a zebra az egyetlen lfle, amelyik nem betegszik meg a cecelgy ltal terjesztett nagana-krban. Mivel ezeken a tjakon lovak nem tarthatk, megprblkoztak a zebrk hziastsval, a ksrletek azonban kudarcot vallottak. rdekes jabb felttelezs, hogy a zebra cskozottsga tulajdonkppen nem a krnyezethez val alkalmazkodst, hanem a cecelgy elleni vdelmet szolglja. A lgy mozaikszeme ugyanis rszleteire bontja a szemllt trgyat, s gy cskozottsga feloldja az llat alakjt, elrejti a zebrt a lgy ell.

|