Akita

Mint sok más fajta, az akita is származási helyéről kapta a nevét. Japán első számú harci kutyája valószínűleg nem érte volna meg, hogy e portál hasábjain szerepeljen, ha a kutyaviadalokat idejében be nem tiltják. Ki gondolná, hogy már több száz évvel ezelőtt is ilyen barbár szokásoknak hódoltak az emberek, keleten és nyugaton egyaránt. Szerencsére az akita-amit egyébként komolyan fenyegetett a kipusztulás veszélye-megmenekült. Szerencsére, mert bár minden kutyafajta örökít ősei külső és belső tulajdonságaiból, mégis az akita esetében ez szinte tökéletesen sikerült. Az akita leginkább a spiccfélékre emlékeztet, de azoknál jóval testesebb, erőteljesebb. A hasonlatosság, a fej karakteréből adódik. Kissé ferde vágású sötétbarna szemek, hegyes, felálló fülek. Mellkasa domború, hasa és ágyéka felhúzott. Végtagjai erősek, izmosak. Szőre dús, tömött, vöröses árnyalatú, de lehet fehér, szürke vagy acélkék. Marmagassága: 57-70 cm. Súlya: 35-40 kg. Az akita napjainkban reneszánszát éli. Természetesen már nem a küzdőtéren és viadalokon találkozhatunk vele-igaz, harciasságából mit sem vesztett-, sokkal inkább nemzetközi kutyakiállításokon, mint afféle VIP-vendég, akit megkülönböztetett figyelem kísér.