Alaszkai malamut

 A fajta egyes elfogult rajong�i azt a kiss� romantikusnak t�n� eredett�rt�netet terjesztik, miszerint a malamut a farkas �s a h�zikutya keresztez�d�s�b�l alakult ki. Az igazs�got a mai napig sem tudjuk biztosan. Azt t�nyk�nt kezelhetj�k, hogy az eszkim�kkal egy�tt ker�lt a sarkvid�kre. Sz�kebb p�tri�ja a Kotzebue-�b�l k�rny�ke, ahonnan vil�gh�d�t� �tj�ra indult. Sz�nh�zok k�zt a legnagyobb termet� fajta. Hasonl�s�ga a szib�riai huskyhoz avatatlan szem sz�m�ra megt�veszt� lehet. Eg�sz megjelen�se a farkas�sre eml�keztet. Feje arcorri r�szen keskenyed�. F�le k�zepes nagys�g�, hegyes, fel�ll�. Kiss� ferde metsz�s� szeme s�t�tbarna. Fogazata oll�s harap�s�. Dombor�, m�ly mellkas �s er�s, egyenes h�t jellemzi. Egyenes v�gtagjai kerek, nagy mancsokban v�gz�dnek. Fark�t jellegzetes p�zban h�t�ra kunkor�tva tartja. Sz�rzete f�lhossz�, s�r�. Fej�n, f�l�n, v�gtagjain r�videbb. Sz�ne leggyakrabban a farkassz�rke, feh�r, esetleg fekete. Marmagass�ga: 64 cm (kan), 58 cm (szuka). S�lya: 34-38 kg. Visszafogott, nyugodt, j� term�szet� fajta. Legend�s t�j�koz�d�k�pess�ge, sz�v�ss�ga, rendk�v�li munkab�r�sa kedveltt� tette az eg�sz vil�gon. K�nnyen k�pezhet�, de �n�ll�an is meg�llja a hely�t. Eredeti tev�kenys�ge a sz�nh�z�s. Sarkvid�ki exped�ci�k n�lk�l�zhetetlen, megb�zhat� t�rsa, aki ha kell, h�viharban is mindig visszatal�l az �letet jelent� t�borba. Manaps�g versenyeken tal�lkozhatunk vele, ahol egykori �letk�r�lm�nyeit imit�lva, s�lyos terheket h�zatnak vele. Napjainkban sokan kedvenck�nt is tartj�k.