Beagle

�sr�gi angol hajt�kutya. K�zvetlen el�dje a harrier (nyul�sz�) kop�, amit �ll�t�lag szeg�ny polg�rok teny�sztettek ki tudatos kiv�laszt�ssal a 17-18. sz�zadban. A "mint�t" ehhez minden val�sz�n�s�g szerint az angol el�kel�s�g falk�inak kop�i szolg�ltatt�k. A szeg�nyebb f�ldbirtokosok azonban nem engedhett�k meg maguknak, hogy kenneleket, lovakat tartsanak, �m a vad�szathoz nekik is sz�ks�g�k volt megb�zhat�, j� k�pess�g� kuty�kra. Mivel legink�bb csak gyalog vad�sztak, viszonylag lass�, higgadt, k�nnyen kezelhet� t�rsakat ig�nyeltek. Erre a c�lra a kiteny�sztett beagle t�k�letesen megfelelt. Az �ld�z�s sor�n falk�ban hajtotta a vadat, els�sorban r�k�t �s nyulat. Marmagass�ga: 33-40 cm. S�lya: 8-10 kg. Alacsony termet�, szil�rd �s er�teljes testfel�p�t�s� kutya, m�gis mozg�konynak mondhat�. Feje hossz�k�s, a kop��ra eml�keztet. Kopony�ja lapos, arcorri r�sze sz�gletes, nem keskenyedik el. Szeme s�t�tbarna, f�le sz�les, alacsonyan t�z�tt, lel�g�. Mells� v�gtagjai izmosabbak, mint h�ts�k, de egyar�nt r�videk. H�ta egyenes, mellkasa m�ly �s izmos. Farka hossz�, hetyk�n felfel� �vel�, elv�konyod�, mozg�s k�zben terrieresen tartja. Testhez simul�, v�zhatlan sz�rzete r�vid, s�r� �s sima. Intelligens, j� idegzet� eb. Engedelmes, legend�san szel�d fajta, �vsz�zadok sor�n munk�ban edz�d�tt. A tudatos teny�szt�s az id�k folyam�n sz�v�ss�, ellen�ll�v� tette. Ezek miatt �s mert ig�nytelen, egyre kedveltebb a v�rosi kutyabar�tok k�r�ben. Vid�m, bar�ts�gos, j�l kezelhet� fajta, de mindenk�ppen hat�rozott b�n�sm�dot ig�nyel. Nem kedveli sem a mag�nyt, sem a bez�rts�got. El�ny�s tulajdons�gai �s szaporas�ga miatt k�s�rleti �llatk�nt is tartj�k szerte a vil�gon.