
Bernthegyi

Felteheten a tibeti masztiff leszrmazottja. Errl tanskodnak azok a dombormvek, melyek fels-asszriai kpzmvszek tbb vszzados munki. Klnbz hbork s a bkeidkben beindult kereskedelmi tvonalakon juthatott el elszr Grgorszgba, ksbb Rmba. A fajta eredettrtnetbe itt kapcsoldik az a mai Svjc terletn, pontosabban a Svjcot Olaszorszggal sszekt, Nagy Szent Bernt-hgn plt kolostor, melynek szerzetesei tekinthetk a bernthegyi fajta kitenysztinek. A 19. szzad kzepn a fajta helyzete beltenyszet miatt vlsgosra fordult. Hogy a tragdit elkerljk, jfunlandi kutykkal frisstettk fel az llomnyt. A bernthegyi a vilg egyik legnpszerbb kutyja, belertve a skt juhszkutyt Lassie-t s az rk els nmet juhszkutyt is. Npszersgt, hrnevt legends mentkutyaknt rte el. Egy ma mr nem l pldnya, Barry, tbb mint ktszz embert mentett ki a gyakori lavink okozta htmeg rabsgbl. Szmtalan kp, festmny rktette meg ezt a kutyt, amint nyakban a kis rumoshordcskval ppen kissa valamelyik megmentettjt. Hbors idszakokban mint szanitckutyt foglalkoztattk. Harctereken elesett, megsebeslt katonk felkutatst, alkalmasint a tborhelyre val elhzst vgeztk kitart s odaad buzgalommal. Hatalmas test, robosztus felpts fajta. Enyhn domborod, szles koponyja van. Tekitlyes nagysg, szgletes fejt rvid arcorri rsz, egyenes orrht jellemzi. Nagy fogai olls harapsak. Viszonylag kis, barna szeme alattt az als szemhj gyakran lg. Fle ktoldalt fejhez simul. Vastag, izmos nyakn a br redket vet. Egyenes, ers hta enyhn lejts farban vgzdik. Mellkasa hatalmas, dombor, hasa kiss felhzott. Vgtagjai oszloposak. Farka a csnkjig r, vgn vbe hajlik. Rvid s hossz szr vltozatt ismerjk. Szrnek szne lehet vrs alapon fehr foltos, fehr alapon vrs foltos. A vrs klnbz rnyalatokban foldulhat el. Marmagassga: 75-85 cm (kan), 65-75 cm (szuka). Slya: 50-80 kg. A bernthegyi kiegyenslyozott, jindulat, intelligens fajta. Megbzhat, a gyerekeket nagyon szereti. A mai napig megmaradt hegyi mentnek, de sokan kedvencknt is tartjk.

|