Boxer

�seit a masztiffok k�z�tt kell keresn�nk. Durva k�lsej�, kem�ny munk�t v�gz�, hatalmas �llatok voltak. Marhacsord�kat hajtottak kereszt�l Eur�p�n, s az �tr�l let�r�, elk�borl� �llatok visszaterel�se, a vad�llatok t�mad�sait�l val� megv�d�se volt a feladatuk. Mai form�j�t az amerikai bulldog �s ennek a masztiff�l�nek a keresztez�se r�v�n nyerte el. N�met teny�szt�k alak�tott�k ki a 19. sz�zad v�g�n. Izmos a nyaka, feszes, sz�les a h�ta. Eg�sz t�rzs�n j�l fejlettek az izmok, melyek plasztikusan domborodnak a b�r al�l. Sz�re r�vid, t�m�r. Sz�ne lehet �zv�r�s, s�rga, tigriscs�kos, mindez feh�r jegyekkel. Egyre t�bb a tiszta feh�r, de a standard szerint ez nem k�v�natos. Mellkasa m�ly, hasa �s az �gy�k felh�zott. V�gtagjai egyenesek, izmosak. Marmagass�ga: 53-63 cm. S�lya: 24-32 kg. A boxern�l kiemelked�en fontos a jellem, �s a leggoondosabb t�r�d�st ig�nyli. ragaszkod�sa �s h�s�ge m�r r�g�ta ismert, csak�gy mint �bers�ge �s b�tors�ga. Intelligenci�ja, ir�ny�that�s�ga r�v�n kedvelt �rz�-v�d�, de atletikus alkata miatt a kutyasport �lland� r�sztvev�je. Otthon van az agility p�ly�kon is. Akik egyszer m�r tartottak boxerkuty�t, �ltal�ban tov�bbra is ragaszkodnak ehhez a fajt�hoz, hiszen tal�n nincs m�g egy ilyen kutyafajta, amely annyi �tlettel, humorral sz�nes�ti a kapcsolat�t az emberrel, mint a boxer.