Csivava

Mexik�ban honosodott kb. 700 �ve, nev�t Chihuahua v�ros�t�l �r�k�lte. Egyes n�zetek szerint k�naiak telep�tett�k Mexik�ba a m�lt sz�zad v�ge fel�, de vannak, akik azt vallj�k, hogy az azt�kok teny�sztett�k ki a spanyol telepesek kism�ret� kuty�ib�l. A nemess�g palot�iban jelz��rk�nt v�llalt tisztet. A kutyavil�g legkisebb tagja, a f�l kg-os csivava, m�r nem ritka. A tov�bbteny�szt�s a mini�llatok cs�p�rendelleness�geit eredm�nyezte, ez�rt a n�st�nyek nehezen hozz�k vil�gra picinyeiket. Az eredeti mexik�i v�ltozat nagyobb m�ret� a teny�sztett fajt�n�l, �s m�g ma is el�szeretettel haszn�lj�k vad�szatokon K�z�p-Amerik�ban. Marmagass�ga: 15-22 cm. S�lya: 0,5-3 kg. A nagyon apr� termet� zsebkutya sz�ne el�fordulhat a vil�gost�l a s�t�tbarn�ig, de lehet feh�r, fekete vagy v�r�s egyar�nt. K�t v�ltozata ismert, a r�vid �s a hossz� sz�r�. Feje kiss� hossz�k�s, a fejtet� �velt, f�le nagy, hegyes, felfel� tekint�. Szemsz�ne igen v�ltozatos el�fordul�s�: barna, fekete, z�ld, k�k v�ltozatokban ismert. A fogak j�l z�r�dnak. Nyaka v�kony, h�ta egyenes, farka hossz�, v�gtagjai ar�nyosak. Amilyen pici, olyan hangos. Minden neszre felfigyel, �s m�g a probl�ma meg nem old�dik, � h�s�gesen ugat. Nemtetsz�s�t a n�la t�zszer akkora kuty�k eset�ben is b�tran kinyilv�n�tja, semmit�l nem riad vissza. Vid�m, temperamentumos, f�rge kis �llat. Gazd�j�hoz �s csal�dj�hoz h�s�ges, idegenekkel szemben bizalmatlan.