Dalmata
Ez a vizslaszerű, elegáns megjelenésű kutyafajta már az ókorban is nagy népszerűségnek örvendhetett. Egyiptomi domborműveken már láthatóak a mai dalmatához hasonlatos foltos kutyák. Aztán a középkorban mintha kiveszett volna, nem maradt fent róla adat. Ma mégis ősi jugoszláv fajtának jegyzik. Feltehetően annak a Dalmáciában feltűnt, könnyű testfelépítésű, inkább az agarakra emlékeztető változatának köszönhetően, amelyből aztán angol tenyésztők alakítottak ki. Arányosan magas, jó felépítésű fajta. Hosszúkás a feje, közepes nagyságú, borostyán vagy barna a szeme (dalmatináknál előfordul az úgynevezett csókaszem). Egyenes, feszes háta szépen hangsúlyozza domború mellkasát, míg hasa felhúzott. Végtagjai erősek, párhuzamosak. Farka csánkjáig lelóg, éber állapotban vízszintesen emeli. Rövid szőrű, testének teljes felületén foltos. Alapszíne a fehér, foltjai feketék vagy kávébarnák. A standard szerint nem kívánatos, ha a foltok összemosódnak. Marmagassága: 50-66 cm. Súlya: 25-30 kg. A dalmata intelligens, gyors felfogású fajta, viszont hajlamos (alkalmi süket) a saját feje után menni. Nem mindig fogad szót, s ha egy türelmetlen gazda rosszul bánna vele, számolnia kell azzal, hogy kutyája bizony évekig emlékezni fog az esetre.
|