
Dobermann

A 19. szzad vgn tenysztettk ki Nmetorszgban. sei kztt megtallhat a nmet juhszkutya, a rottweiler, a dog, s az agr is. A tenysztk elkpzelsei megvalsultak, hiszen egy j idegzet, flelmet nem ismer, ugyanakkor elegns megjelens kutyafajta kitenysztse volt a cl. Gazdi mr-mr kultikus szeretettel vezik ezt a valban cscsfajtnak minsl kutyt. Nagy termet, karcs, izmos fajta. Hosszks feje, izmos, vkony nyaka, kiss lejt, de ers htba fut. Mly, dombor mellkast mg kontrasztosabb teszi felhzott hasa. Vgtagjai hosszak, de ersek. A dobermann flt s farkt az elmlt nhny vig csonkoltk, de az j llatvdelmi trvny ezt ma mr korltozza. Rvid, teljesen testre simul, sr, fnyes szrzetnek szne fekete, barna, esetleg kkes rnyalat, mindig cserbarna rajzolattal. Marmagassga: 60-71 cm. Slya: 30-40 kg. Temperamentumos, harcias, rendkvl knnyen kikpezhet. Az egyik legmegbzhatbb testr. Szvesen versenyez, az agility plykon is jelents eredmnyekkel bszklkedhet. Npszersgt a vilg szmos Dobermann Fan Clubjban poljk. Dobermannt tartani letformt jelent.

|