Kuvasz

Annak ellen�re, hogy Magyarorsz�gon k�zismert, �si magyar ny�j�rz� p�sztorkutya, eredete nem ismert. Val�sz�n�, hogy hasonl� feladatok ell�t�s�ra m�r a n�pv�ndorl�s idej�n volt �seinknek egy kutya�ja, ez viszont sokat v�ltozott az �vsz�zadok alatt. Csak a t�r�k H�dolts�g megsz�nt�vel stabiliz�l�dott a fajta jellege. �jkori teny�szt�se 1905 �ta folyik, Raisits Emil, Abonyi Lajos, Anghi Csaba tettek legt�bbet ennek megindul�s��rt. Marmagass�ga: 65-75 cm. S�lya: 30-50 kg. Hatalmas, er�teljes kutya. Feje nemess�gr�l, �rtelemr�l �rulkodik, tiszteletet parancsol. Arcorri r�sze enyh�n megny�lt, kopony�ja sz�les. Szeme mandulav�g�s�, s�t�tbarna, f�le k�zepesen nagy, alacsonyan illesztett, lel�g�, a t�v�n�l kicsit el�ll a fejt�l. Nyaka k�zepesen hossz�, nem lebernyeges. Mellkasa m�ly, er�s, hasa enyh�n felh�zott, h�ta kis m�rt�kben lejt, sz�les, izmos. Fara csapott, farka vastag, d�s sz�rrel bor�tott, cs�nkj�ig lel�g, a v�ge kiss� visszahajlik. Sz�ne feh�r, orra, szeme, ajaksz�lei s�t�tek, sz�re d�s, er�s, hull�mos, fej�n �s a v�gtagokon r�videbb. A gazd�j�hoz v�gtelen�l ragaszkod�, kedves, h�s�ges, de a babusgat�st hamar megunja, ilyenkor egyszer�en "lel�p". �lland�an �beren j�rja a r�b�zott ter�letet, f�lelem �s haboz�s n�lk�l t�mad, ha kell. A h�vatlan vend�get leggyakrabban egy helyben tartja, am�g a gazda oda nem �r. Megvesztegethetetlen, a j�pofiz�st nem t�ri, nem �rdemes vele kikezdeni. Port�k, tany�k, gy�rudvarok kiv�l� �rz�je. Folyamatosan l�ncra k�tni, bez�rni ok n�lk�l vagy gyakran feny�teni tilos-ekkor elvadul, bizalmatlan, kezelhetetlen lesz!