Mopsz

Ez a kis �kl�cske, vagy ahogy a latin mondja: 'pungus', a 18. sz�zadban v�lt k�zismert kedvencc�. Egy m�sik feltev�s szerint �angol sz�b�l, a 'pug'-b�l honosodott, melynek jelent�se 'kedvenc'. Sz�rmaz�s�t tekintve is t�bb lehets�ges verzi� mer�l fel. El�pzelhet�, hogy K�n�b�l, a pekingi palotakutya csal�dj�b�l sz�rmazik. Mindenesetre a 19. sz�zad k�zep�n m�r teljesen biztos, hogy Angli�ban gy�z�tt n�pszer�s�g�vel a mopsz, s a fels�bb k�r�kben divatkuty�v� v�lt. Marmagass�ga: 29-30 cm. S�lya: 5,5-5,8 kg. Kis termet�, meglehet�sen massz�v, nagy, g�mb�lyded fejecsk�j� kutyus. Stopja r�vid, a pofab�re r�ncos. Szeme hatalmas, t�vol�ll� �s kid�lled�. F�le lel�g�. H�ta egyenes, izmos, �gy�ka testes. Fark�t teljesen bekunkor�tja. V�gtagjai massz�vak, egyenesek, er�sek. Mancsa kerek. R�vid sz�r�, sz�ne lehet vil�gossz�rke, drapp, fekete vagy teljesen vil�gos. A mopsz nem mond ellent kin�zet�nek. Nagyon j� modor�, ugyanakkor j�t�kot szeret�, �l�nk kutyus. J�l tan�that�, engedelmes fajta. Ugat�sa nem a megszokott, jellegzetes r�ffenget�shez hasonl�t� hangokat hallat. Lak�sban aj�nlott tartani, hiszen a v�ltoz� k�rnyezethez val� alkalmazkod�s nem az � vil�ga. B�r a nap nagy r�sz�t nem ugat�ssal t�lti, de ha jelez, akkor annak oka van. Nagyon j� jelz�kutya h�r�ben �ll. Gazd�j�t szereti mindenhov� elk�s�rni, termet�n�l �s j� modor�n�l fogva ennek t�bbnyire nincs is akad�lya.