Mudi

A pumihoz hasonl�an k�lf�ldr�l beker�lt terel�kuty�k �s a puli keresztez�s�vel alakult ki. Miut�n az 1920-as �vekben a puli �s a pumi teny�szt�s�t k�l�nv�lasztott�k, felfigyeltek az orsz�gban haszn�lt harmadik terel�kutya-v�ltozatra, a mudira, amelyet legink�bb a guly�sok �s a kond�sok mellett tal�ltak meg. Dr. F�nyes Elek �rta le az 1930-as lvekben, majd rendszeres teny�szt�sbe fogta. Marmagass�ga: 35-47 cm. S�lya: 8-14 kg. T�rzsk�nyve m�g nyitott, teh�t a p�sztorok mellett fellelt, ismeretlen sz�rmaz�s�, de kiv�l� k�llem� egyedek is beker�lhetnek a teny�szt�sbe. Ez�rt k�l�nb�z� t�pusok kevered�se figyelhet� meg a ki�ll�t�sokon. Arcorri r�sze elhegyesed�, feje spiccszer�. F�le fel�ll�, ford�tott V alak�, magasan t�z�tt. Nyaka magasan illesztett, figyel� tart�s�, k�z�phossz�. T�rzse a puli�n�l �s a pumi�n�l hosszabb, teste nem kvadratikus. Sz�re a fejen �s a v�gtagok el�ls� fel�let�n r�vid, sima, a test t�bbi r�sz�n 3-7 cm hossz�, csig�s vagy hull�mos, f�nyes, nem nemezesed�. �pol�st nagyon ritk�n ig�nyel. Gyors mozg�s�, v�gt�ja lend�letes. M�sik k�t terel�kuty�nkhoz hasonl�an igen �ber, b�tor, a pumin�l kev�sb� ugat�s, nem makacs. A p�sztorok k�r�ben a legelterjedtebb fajta, h�z�rz�k�nt is alkalmazz�k, rendk�v�l h�s�ges, remek t�rs.