
Nmet juhszkutya

Nmet fajta. Az nmet juhszkutybl s klnfle psztorkutykbl tenysztettk ki a 17. szzadban. Mai tpusa az 1800-as vek vgre alakult ki. Eredeti neve: 'Deutscher Schferhund'. Marmagassga: 60-65 cm (kan), 55-60 cm (szuka). Slya: 25-40 kg. A "kutyk kirlynak" is nevezik nagy, szp s ers teste, intelligens viselkedse miatt. Teste enyhn megnylt, izmos. Feje k alak, orrtkre fekete. Fogai nagyok, harapsa ollszer. Szemformja "keleties" metszs, szeme sttbarna szn. Fle felll. Izmos nyaka tglalap alak trzshz kapcsoldik. Hta egyenes s izmos. gyka szles s feszes. Fara hossz, enyhn lejts, mellkasa mly, hasa mrskelten felhzott. Vgtagjai egyenesek, prhuzamosak. Lelg farka csnk al r. Szrzete flhossz, sima. A fejen s ells felletn sr, rvid. Bundjnak szne fekete, fekete rajzos vagy ordas, a fehr nagyon ritka. Intelligens, btor, hsges, megvesztegethetetlen kutya. Elevensge ellenre nyugodt, kellemes trs. Szvesen jtszik gyerekekkel. Nem csupn az egyik legnpszerbb kedvenc, hanem a legsokoldalbb segtje is az embernek. Eredeti feladatt, a nyj rzst ma mr httrbe szortottk a sokkal jelentsebb alkalmazsi terletek, gymint a vakvezets, a hegyiments, a feldert- s vdmunkk, a nyomozs. Sokoldal, megbzhat, j munkakutya.


|