
Rottweiler

se felteheten ugyanaz a masztiffszer, robosztus termet, zsibl szrmaz eb, melynek utda-mint annyi ma is fennmaradt rz-vd-a rmai lgikkal harci kutyaknt jutott el a mai Nmetorszgig, ahol egy bizonyos Rottweil vroska tenyszti kialaktottk ma ismert vltozatt. Tenyszeti rdekessge, hogy hrom klnbz mret kutya-egy kis, egy kzepes s egy nagy robosztus, nagytest-mixtrja adta az alapot, mg a jl ismert rottweiler forma kialakult. Megjelense, robosztus klseje lttn, ki hinn, hogy a ltszat csal. Ez a fajta ugyanis sokkal ersebb, mint amilyennek eleve ltszik. Nagyfej, egyenes orrht kutya. Fogazata jl fejlett, ers. Hromszg alak flei lelgnak. Rendkvl izmos nyaka, hossz, egyenes hta szles farban vgzdik. Mellkasa ers, szles. Farkt kurttottk, de elfordul, hogy eleve rvid farokkal vagy farok nlkl szletnek. Rvid, kiss durva tapints szrzetnek szne fekete rajzos, ers, egyenes vgtagjain sttsrga. Marmagassga: 55-68 cm. Slya: 40-50 kg. A 20. szzad elejre tehet kialakulsa idejn psztorkodsra hasznltk. Hamar kitkztt azonban btorsga, harcias jelleme, de engedelmessge s kikpezhetsge is. Felismertk benne az elsrang rz-vd tulajdonsgokat. Ma fleg terletet vd, de kivlan bevlt a nmet rendrsgnl is mint szolglati kutya.



|