Szamoj�d spicc

A Szib�ri�ban �l� szamoj�d n�pcsoport sz�nh�z� kuty�ja volt. A k�t nagy orosz foly�, az Ob �s a Jenyiszej k�z�tt h�zta a sz�nokat �vsz�zadokon kereszt�l, m�g egy angol sarkkuttat�, Robert Scott felfigyelt a fajt�ra, �s t�bb p�ld�ny�t is mag�val vitte Angli�ba. A szigeten �rt� kezek vett�k gondjukba ezt a j� k�pess�g� sz�nh�z�t, �s egy kicsit "kipofozt�k". �gy alakult ki ma is ismert v�ltozata, mely m�r az eg�sz vil�gon elterjedt. Joggal mer�lhet fel a k�rd�s, mit csin�lnak manaps�g ezek az �si, egy konkr�t tev�kenys�gi k�rre haszn�lt, j�l bev�lt fajt�k? Sajnos a term�szetes �lett�r rohamos cs�kken�se, az urbaniz�ci� kiszor�totta ezeket a sz� val�di �rtelm�ben vett munkakuty�kat. Term�szetesen m�g ma is fel-felt�nnek, de m�r ink�bb csak mint egyfajta kirakatb�buk, melyek �rdekess�ge pont ezekb�l az �si id�kb�l hozott tulajdons�gaikban rejlenek. Ma ezeket m�r nem tudj�k haszn�lni, �s az ember sem tudja felhaszn�lni. F�l�, hogy egy id� ut�n, a vil�g nagy �s term�szetes rendj�be tartoz� koherensen, ok-okozati szinten is �sszetartoz� sz�p �szt�n�k, tulajdons�gok kivesznek, elm�lnak. Csak a k�lcs�n marad. K�z�ptermet�, keskeny fej� eb. F�le fel�ll�, szeme s�t�tbarna. T�rzse er�s, izmos. V�gtagjai is er�sek, egyenesek. Fark�t, mint a spiccszer� kuty�k �ltal�ban, � is a h�t�ra kunkor�tja. Hossz� sz�rzete d�s, sz�ne h�feh�r vagy s�rg�sfeh�r. Marmagass�ga: 48-60 cm. S�lya: 23-30 kg. Ennek a b�szke, hat�rozott, m�lt�s�gteljes fajt�nak egy rossz tulajdons�ga van: gyakran �s igen hangosan ugat. Emelett engedelmes, j�indulat� fajta. Sokoldal�s�g�t a fentebb ismertetett t�nyek miatt nem nagyon kamatoztathatja. Marad ennek a j� h�r�rt �vsz�zadokon �t kem�nyen megdolgoz� fajt�nak is a ki�ll�t�sokon val� r�szv�tel, mely annyira lehet idegen sz�m�ra, mint egy csivav�nak sz�nk�t h�zni az �szaki-sarkon.