Tacskó

Rövid szőrű

A tacskók eredete a régmúlt időkbe nyúlik vissza. Egyiptomban találtak olyan emlékeket, melyeken felismerhető ez a jellegzetesen rövid lábú, hosszú hátú kutya. Származása vitatott. Közkedvelt elnevezése a dakszli, eredeti német nevéből a Dachshund-ból ered, ami borzkutyát jelent. Ez nem véletlen, hiszen kotorékeb lévén zsákmányát a föld alá is követi. A tacskók remekül ásnak, így szinte lehetetlen kifutóban tartani őket. A tenyésztése során mind elegánsabbá és könnyedebbé vált fajta nagy népszerűségnek örvend. Marmagassága: 16-26 cm. Súlya: 3,5-9 kg. A tacskó sokak szerint kissé mókás megjelenését rövid lábainak és hosszú testének köszönheti. Mellkasa domború és hosszú, hasa felhúzott. Mancsai szélesek, ívben hajlók, ujjai szorosan záródnak, karmai sötétek. Farka nem túl hosszú, a vége elvékonyodik. Feje megnyúlt, elhegyesedő. Orrtükrének színe a szőrzet szerint, barnától feketéig változik. Állkapcsa erős, fogai nagyok, ollós harapásúak. Szőrzete sima, rövid, sűrű, fényes, testhez simuló. Értelmes, tanulékony, korántsem félénk, sőt ha felmérgesítik, életre-halálra képes küzdeni. Kissé önfejű, olykor sértődékeny, de ez neveléssel finomítható. Egyébként vidám, mozgékony eb, a gyerekek hűséges pajtása, idegenekkel szemben azonban bizalmatlan.

Szálkás szőrű

Hosszúszőrű

Ez a fajta a szakemberek szerint Európában a 19. században kezdett elterjedni. Nagy valószínűséggel a rövid szőrű változat és egy spániel keresztezéséből született. A többi tacskótól eltérően hosszú szőre miatt kevésbé alkalmas a kotorékmunkára, mert a föld alá bújva bundájára könnyen rátapad a homok, a föld. Kajtatásra, a vad felkutatására és vízi vadászatra azonban kiváló, ugyanis jó jelzőkutya. Marmagassága: 16-27 cm. Súlya: 3,5-9 kg. Rövid lábú, hosszú testű kutya. Háta azonban rövidebb. Ágyéka jól izmolt, mellkasa mély, hasa felhúzott. Feje hosszúkás, szeme melegbarna. Pofáját hosszú szőrrel fedett fülei keretezik. Jellegzetesen hosszú, sima bundája selymes, a fején, a lábain rövidebb, a szügyén és a fülén rojtos. Zászlós farka a szetteréhez hasonló. Szőrzetének színe meglehetősen változatos. Igen elterjedt az egyszínű: vörös, cservörös vagy sárga, és a kétszínű: fekete-gesztenyebarna, szürke vagy barna alapon cserszínű jegyekkel. Ritkábban azonban harkelin (világosbarna, világosszürke, egérszürke, sárga-vörös vagy fekete pettyekkel, foltokkal, esetleg csíkokkal) változata is fellelhető. Hosszú, csillogó bundája gondos ápolást igényel. Értelmes, vidám, nagy mozgásigényű, jó alkalmazkodóképességű kutya. Amellett, hogy többnyire jelzőkutyaként tartják, hűséges és kellemes társ is.