Tacsk�

R�vid sz�r�

A tacsk�k eredete a r�gm�lt id�kbe ny�lik vissza. Egyiptomban tal�ltak olyan eml�keket, melyeken felismerhet� ez a jellegzetesen r�vid l�b�, hossz� h�t� kutya. Sz�rmaz�sa vitatott. K�zkedvelt elnevez�se a dakszli, eredeti n�met nev�b�l a Dachshund-b�l ered, ami borzkuty�t jelent. Ez nem v�letlen, hiszen kotor�keb l�v�n zs�km�ny�t a f�ld al� is k�veti. A tacsk�k remek�l �snak, �gy szinte lehetetlen kifut�ban tartani �ket. A teny�szt�se sor�n mind eleg�nsabb� �s k�nnyedebb� v�lt fajta nagy n�pszer�s�gnek �rvend. Marmagass�ga: 16-26 cm. S�lya: 3,5-9 kg. A tacsk� sokak szerint kiss� m�k�s megjelen�s�t r�vid l�bainak �s hossz� test�nek k�sz�nheti. Mellkasa dombor� �s hossz�, hasa felh�zott. Mancsai sz�lesek, �vben hajl�k, ujjai szorosan z�r�dnak, karmai s�t�tek. Farka nem t�l hossz�, a v�ge elv�konyodik. Feje megny�lt, elhegyesed�. Orrt�kr�nek sz�ne a sz�rzet szerint, barn�t�l feket�ig v�ltozik. �llkapcsa er�s, fogai nagyok, oll�s harap�s�ak. Sz�rzete sima, r�vid, s�r�, f�nyes, testhez simul�. �rtelmes, tanul�kony, kor�ntsem f�l�nk, s�t ha felm�rges�tik, �letre-hal�lra k�pes k�zdeni. Kiss� �nfej�, olykor s�rt�d�keny, de ez nevel�ssel finom�that�. Egy�bk�nt vid�m, mozg�kony eb, a gyerekek h�s�ges pajt�sa, idegenekkel szemben azonban bizalmatlan.

Sz�lk�s sz�r�

Hossz�sz�r�

Ez a fajta a szakemberek szerint Eur�p�ban a 19. sz�zadban kezdett elterjedni. Nagy val�sz�n�s�ggel a r�vid sz�r� v�ltozat �s egy sp�niel keresztez�s�b�l sz�letett. A t�bbi tacsk�t�l elt�r�en hossz� sz�re miatt kev�sb� alkalmas a kotor�kmunk�ra, mert a f�ld al� b�jva bund�j�ra k�nnyen r�tapad a homok, a f�ld. Kajtat�sra, a vad felkutat�s�ra �s v�zi vad�szatra azonban kiv�l�, ugyanis j� jelz�kutya. Marmagass�ga: 16-27 cm. S�lya: 3,5-9 kg. R�vid l�b�, hossz� test� kutya. H�ta azonban r�videbb. �gy�ka j�l izmolt, mellkasa m�ly, hasa felh�zott. Feje hossz�k�s, szeme melegbarna. Pof�j�t hossz� sz�rrel fedett f�lei keretezik. Jellegzetesen hossz�, sima bund�ja selymes, a fej�n, a l�bain r�videbb, a sz�gy�n �s a f�l�n rojtos. Z�szl�s farka a szetter�hez hasonl�. Sz�rzet�nek sz�ne meglehet�sen v�ltozatos. Igen elterjedt az egysz�n�: v�r�s, cserv�r�s vagy s�rga, �s a k�tsz�n�: fekete-gesztenyebarna, sz�rke vagy barna alapon csersz�n� jegyekkel. Ritk�bban azonban harkelin (vil�gosbarna, vil�gossz�rke, eg�rsz�rke, s�rga-v�r�s vagy fekete pettyekkel, foltokkal, esetleg cs�kokkal) v�ltozata is fellelhet�. Hossz�, csillog� bund�ja gondos �pol�st ig�nyel. �rtelmes, vid�m, nagy mozg�sig�ny�, j� alkalmazkod�k�pess�g� kutya. Amellett, hogy t�bbnyire jelz�kutyak�nt tartj�k, h�s�ges �s kellemes t�rs is.