M�kus

Eur�zsia erdeiben sz�lt�ben-hossz�ban elterjedt ez a kedves, boh�k�s �llatka, a gyermekmes�k �s k�pesk�nyvek gyakori szerepl�je. K�zkedvelts�gnek �rvend a v�rosi parkokban a s�t�l�k k�r�ben is. Annyira megszel�d�l, hogy a padon �l�k zseb�b�l lopkodja ki a "m�kuscsemeg�t". Ismertet�jegye bozontos farka �s pamacsos f�le. �l�nk, mozg�kony �llat, nem alszik t�li �lmot, csak a nagyon hideg napokon h�z�dik vissza melegen b�lelt f�szk�be. F�leg makkal, mogyor�val t�pl�lkozik, de megeszi a gomb�t is �s kifosztja a mad�rf�szkeket. Az erd�szek kev�sb� lelkesednek �rte, mert megr�gja a feny�k hajt�sait, s ahol elszaporodik, k�rt okozhat az erd�gazdas�gban. Sok ellens�ge van: nyuszt, vadmacska, r�ka, meny�t. A m�kus az erd�kben okozott k�rokat n�mileg j�v�teszi azzal a szok�s�val, hogy t�li tartal�kot gy�jt: a makkot, mogyor�t �s m�s erdei term�seket bekaparja a f�ldbe. Egyidej�leg t�bb "�l�skamr�t" is k�sz�t mag�nak, de hamar elfelejti, hov� rejtette tartal�kait, s �gy a f�ldbe ker�lt magvak tavasszal kics�r�znak. Ezzel a szok�s�val hozz�j�rul az "�jraerd�s�t�shez". A m�kus igen �gyesen t�ri fel a di�t: mells� l�bai k�z� fogja �s fogaival kis lyukat f�r a di� h�j�ba, majd als� metsz�fogaival felpattintja a h�j�t. Megfigyelt�k, hogy " a konzervnyit�sban" a tapasztalt �llatok sokkal �gyesebbek, mint a fiatal kezd�k.