
Korat

A korat egyike az sidk ra tartott, flig keleti tpus, rvid szr macskafajtknak. A Thaifld szakkeleti rszn fekv Korat tartomnyrl kapta a nevt, s a fajta itt is a leggyakoribb. A lakk si-sawat (j szerencst) nvvel illetik. A korat fajta els lersa az 1350-1767 kztt uralkod szimi Ayudhya dinasztia idejbl szrmaz, bangkoki mzeumban rztt Smud Koi pergamenen (macskkrl szl kltemnyek knyve) tallhat. Itt ez ll: "A bunda sima, als gyapjas rsze olyan szn, mint a mennybolt, szrvgek, mint az ezst s szemei sugrzak, mint a ltuszleveln l harmatcseppek." Rvid, de nagyon tall lers ez. A korat szrzetnek szne valban ezstsen csillog, ami a fedszrk levegvel tlttt vgeitl ered. A szrzet nagyon ds, taln az sszes fajta kztt a legtmttebb, emellett fnyl, finom s testfellethez simul. Szrzetn tlmenen a korat fejformja is nagyon jellenz. Feje kzpnagy s a jellemzen szv formj, ilyen a pofja is. Nagy szemeinek elrsos szne teltett zld. Fle nagy, lekerektett s szles alapon l. A korat orra az oroszlnra hasonlt, az orosz kknl rvidebb. A farok tben ers s vge fel elkeskenyed. A korat mg eredeti fajtnak tekinthet, ezrt nem is prosthat ms fajtkkal. rdekes a klnfle vegyszerekkel szembeni fokozott rzkenysge, gy pl. rendkvl rzkeny a nyugtatkra s az altatkra. Ms fajtknl kb. egy rig hat gygyszeradag a koratnl esetenknt hrom napig is elhzd bdulatot okoz. Az egyes antibiotikumokat is nehezen viselik el. A koratalom nem nagy, ltalban 3-4 klykbl ll, ezek rendszerint tigriscskozottsggal jnnek a vilgra, ami azonban gyorsan eltnik. A kicsik kk szemei viszonylag ksn sznezdnek, jellemzen zld sznket csak 3, de inkbb 4 ves korukban nyerik el. A koratklykket 3-5 hetes korukig hozz kell szoktatni az emberrel val egyttlshez, klnben elvadulnak. Ha a kismacska megszokta az embert, akkor hsges trss vlik. Gond nlkl inkbb csak egyedl tarthat, mivel nem szvesen osztja meg szemlyhez ktd kapcsolatt. A korat elrehaladott korig igen jtkos termszet marad.


|